Sertésinfluenza: egy új világjárvány?

Swine Flu: The Science of Pandemics

A H1N1 vírus 2009 második felére valóságos világjárvánnyá nőtte ki magát. A kutatók szerint “hihetetlen sebességgel” terjed, és a krónikus betegek mellett elsősorban a fiatalokra jelent veszélyt. 1918-ban a spanyolnátha százmillió áldozatot követelt világszerte. Annak érdekében, hogy az új influenza ne válhasson ilyen hatékony gyilkossá, a szakemberek természetesen már javában dolgoznak az új H1N1-vakcinán. Mindazonáltal a legutóbbi sertésinfluenza járvány még nincsen elég távol ahhoz, hogy a szakemberek ne emlékezzenek rá: 33 évvel ezelőtt az akkori oltás több bajt okozott az Egyesült Államokban, mint maga a vírus… Mi tehát a teendő? A film egy fiktív női beteg, a “nulladik páciens” példáján mutatja be az új vírus kifejlődését, mutációjat és globális pandémiává válását.

National Geographic Channel
Dokumentumfilm / ismeretterjesztő film
Nyelv/Szinkron: Magyar szinkron
Minőség: TVRip

Online link:

http://duckload.com/divx/B6CAE89AEF4E96DC.html

Letöltés:

http://duckload.com/download/279797/influenza_NETMOZI.COM.avi

H1N1: Így védje ki a fertőződést!

A H1N1 vírust nem csak oltással tudjuk megelőzni. Ha egy kicsit jobban odafigyelünk, mi magunk is tehetünk az egészségünkért.

Mi az a sertésinfluenza?
A sertésinfluenza influenza, melyet a sertéspopulációkat megfertőző Orthomyxovirus okoz. (A vírus nemzetközileg ismert angol rövitése SIV – swine influenza virus). E csoport definíciója nem filogenetikai alapú. Az eddig izolált SIV-törzseket vagy az Influenzavírus C csoportba sorolták be, vagy az Influenzavírus A különböző altípusai közé.

A sertésinfluenza emberről emberre terjed

A sertések közt a fertőzési arány magas, a halálozási arány alacsony (1-4 százalék). A vírus a levegő útján, közvetett és közvetlen érintkezéssel, illetve tünetmentes hordozó sertések útján terjed. Az egész év során fordulnak elő járványok, de a mérsékelt égövben gyakrabban ősszel és télen. Sok országban rutinszerűen oltják ellene a sertéseket.

A sertésinfluenza, a madárinfluenzától eltérően emberről emberre is terjedhet. Emberi megbetegedések a 2009-es, több, mint 80 emberéletet követelő mexikói járvány előtt is előfordultak, általában a szezonális emberi influenzához hasonló tünetekkel, de halált okozó tüdőgyulladás is előfordult a következményeképp.

Nem veszélyes a sertéshús!

Az A típusú influenza H1N1, H1N2, H3N1 és H3N2 altípusai mind okozhatnak SIV-fertőzést, újabban a H2N3 is. (Vannak olyan vélemények, hogy ez eredetileg az emberről terjedt át a sertésekre.) [Wikipédia]

Veszéyes-e vagy sem a H1N1 oltás

A nyugati országokban egy úgynevezett split vakcinát hoztak forgalomba, ami sokkal kevesebb összetevőt tartalmaz, ezáltal az immunogenitása is alacsonyabb és kevesebb mellékhatással rendelkezik. A magyar oltóanyag a szóbeszédekkel ellentétben nem ártalmasabb, Dr. Szlávik János mindenkinek ajánlja, hogy beoltassák magukat.

Ha ez olyan, mint egy sima influenza, mire fel a nagy pánik?
Az óvintézkedés oka a világjárványtól való rettegés. Tudósok szerint csak idő kérdése, hogy egy olyan pandémia alakuljon ki, ami a spanyolnáthához hasonlóan emberek millióinak a halálát okozhatja, és ezt a véleményt osztja a WHO is. A mostani jelek pedig aggasztók: az elhunytak nem legyengült szervezetű vagy idős emberek voltak, hanem egészséges fiatalemberek.

Miért ne lehetne elkerülni a járványt?
Mert a mutálódó vírusokra, baktériumokra nehéz felkészülni, éppen ezért a Földön rendszeres időközönként üti fel a fejét olyan fertőzés, amiből világjárvány alakul ki. Ilyen volt a pestis, a fekete halál az 1300-as években, ami 20-30 millió európaival, a teljes populáció harmadával végzett hat év alatt, de a legveszélyeztetettebb területeken bőven ötven százalék fölött volt a halálozási arány. A kolera az 1800-as évek elejétől a múlt század közepéig hétszer söpört végig a világon, több tízmillió ember halálát okozva. Az első világháború vége felé jelentkező influenza, a spanyolnátha legalább ötvenmillió emberrel végzett hat hónap alatt: a H1N1-nevű vírustörzs, aminek egy új mutációja a most felbukkant sertésinfluenza, ugyanolyan gyorsan tűnt el, ahogy megjelent.

Nincsenek új, titkos szerek?
Nehéz a vírusok ellen harcolni: több mint 230 ezer szintetikus vegyület átvizsgálása után az amerikai kutatók egyetlen olyan molekulát találtak, ami meg tudná akadályozni még a H5N1 szaporodását is, a szakemberek szerint azonban legalább nyolc év kellene az új antivirális szer kifejlesztésére.

Van-e ellenszere a sertésinfluenzának?
A most felfedezett betegség a jelek szerint reagál a Tamiflu nevű antivirális szerre, ami nagy szerencse. Egy közelmúltban lefolytatott amerikai vizsgálat ugyanis kimutatta, hogy erre a széles körben alkalmazott vírusellenes gyógyszerre a spanyolnátháért felelős H1N1 vírustörzs mintáinak 98 százaléka rezisztens. A gyors mutálódás miatt viszont egy világméretű járvány kialakulásakor aligha lenne képes védelmet nyújtani a Tamiflu, aminek az alapanyaga, az oseltamivir, a hagyományos influenzák esetén is csak a lefolyás felgyorsítására képes.

Miért olyan nehéz küzdeni a vírusok ellen?
Mert még abban sincs egyetértés, hogy élő, vagy élettelen dolog ellen kell-e harcolni. A vírusok ugyanis a gazdatestről leválasztva nem képesek a mozgásra, az anyagcserére, életjelenségeiket csak parazitaként produkálnak. A jelenlegi álláspont szerint a vírusok sejtekből kiszakadt, elszabadult genetikai elemek leszármazottai. Mivel rendkívül primitív jelenségről van szó, a hagyományos módszerekkel nem is lehet harcolni ellenük: a vírus képtelen tápanyagot felvenni a környezetéből, ezért a megszokott gyógyszerek szervezetbe juttatása nem járhat a kívánt hatással.

Akkor miért ad rá antibiotikumot az orvos?
Mert gyakran nem a vírus végez a szervezettel, hanem a nyomában érkező baktériumok, vagyis a szövődmények, ezek viszont könnyen megelőzhetők.

Akkor nincs is gyógyszer a vírusokra?
Manapság már léteznek olyan antivirális szerek, amik szelektíven fejtik ki hatásukat, ezért csak a fertőzött sejtet pusztítják el. A megbetegedések többségében azonban az immunrendszerre vár a feladat, hogy legyőzze a vírust, ami a legtöbb esetben képes is erre: ha a szervezet megfejti, hogy miben különböznek a fertőzött és az egészséges sejtek, már el tudja pusztítani a betolakodót.

Minden, amit a sertésinfluenzáról tudni lehet

Interjú egy virológussal

[index.hu]