64 halott Mexikóban, 6497 fertőzött a világon!
Hatvannégyre emelkedett a bizonyíthatóan új influenzában meghaltak száma Mexikóban – jelentette be az egészségügyi miniszter. Tegnap még hatvan halálos áldozatról számoltak be az egészségügyi hatóságok. A járvány a halálesetek ellenére ugyanakkor állítólag visszaszorulóban van. A mexikói pénzügyminisztérium közleménye szerint két és félmilliárd dollár veszteséget okoz az országnak az influenzajárvány, de a kormány egymilliárd dolláros programot indít a különösen nagy kárt elszenvedő cégek megsegítésére.
Már 64 halott Mexikóban, 6497 fertőzött világszerte!
Házipálinkával védekeznek a sertésinfluenza ellen Kárpátalján
Házipálinkát tesznek a sertések ételébe az ukrajnai Dávidfalván, a Munkácsi járásban, hogy óvják az állatokat a sertésinfluenza ellen. A gazdák szerint a pálinka védelmet nyújt az állatoknak a fertőzésektől, és a gyorsítja a hizlalás folyamatát. A helyi gazdák heti 1-2 liter, szilvából és almából készült pálinkát itatnak a sertéseikkel.
[mr1-kossuth.hu -index.hu]
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint világszerte 6497 embert fertőzött meg bizonyítottan az influenza új típusú H1N1 vírustörzse.
Cikk 1:
Pandémia ötös fokozatú riasztás – eltúlozták a vírus veszélyességét?
Ütött a halál órája, de a halál mégsem következett be. Egy pandémia, melynél a fertőzöttek gyakran észre sem veszik, hogy ők a világot „körbefonó” vírusveszély áldozatává válnak. – Így is lehetne jellemezni az utóbbi napok hisztériáját. A politika és a média témára találtak. De mégis tulajdonképpen, mi is igaz az egészből, mi az igazság a sertésinfluenzával kapcsolatosan?
Április 23.-án, miután Kalifornia és Texas szövetségi államokban néhány influenzás megbetegedést regisztráltak, (1) az amerikai „Centers for Disease Control and Prevention” (CDC) bejelentette, hogy a pácienseknél lokalizált vírusok a sertésinfluenza-vírus, és az emberi influenza-vírus keverékét tartalmazzák. Állítólag a H1N1 egy változatáról lenne szó, az A influenza vírusok csoportjából. Ápr. 24.-ig nyolc személynél mutatták ki Kaliforniában és Texasban.
Egyidejűleg Mexikóban légúti megbetegedést okozó influenza vírus lépett fel. A helyi hatóságok több ezer megbetegedésről, és – itt a számok már változóak voltak, – nyolcvan-száz halálesetről tudósítottak. De már ápr. 28.-án kiadott a WHO egy a riasztás visszavonásának is tekinthető közleményt, miután gondos virológiai vizsgálatokat végeztettek el. Összesen 26 páciensnél találtak A-H1N1 vírust, és heten haltak meg a vírusos fertőzés következtében.
Mexikó esetében az A-H1N1 fellépése egybeesett egy szezonális influenza-hullámmal, ezért láttak kezdetben téves számok napvilágot.
Folyt:
Hét haláleset, ami csakugyan egy veszélyes kórokozóra utal. De itt figyelembe kell venni, hogy általában nem a vírus a halálos, hanem a pácienseknél már előbb legyengül immunrendszerük az egyéb egészségügyi problémák következtében, ami aztán a halálhoz vezet. Ez főképpen akkor következik be, ha az azonnali és megfelelő szakorvosi ellátás nincs biztosítva.
Az USA-ban a nyolc megbetegedett személy közül csak egyet vettek kórházi kezelésbe, jóllehet a híradások sokkal veszélyesebbnek állították be a vírust. Egy gyorsan terjedő vírushullámról sem beszélhetünk, ha belegondolunk, hogy a mexikói 100 milliós lakosság esetében – ebből Mexikó City vonzáskörzetében 20 millióan élnek – 26 H1N1 esetet regisztráltak. Március 18. óta – ez a „szezonális normális influenza megbetegedések” ideje – egész Mexikóban 854 tüdőgyulladásos megbetegedést állapítottak meg, ez 0,1 promille alatti érték. A H1N1-ben megbetegedettek száma ezzel szemben százalékarányát tekintve szinte nem kifejezhető alacsony érték.
Mindennek ellenére, ápr. 28.-án Schwarzenegger, Kalifornia kormányzója bejelentette a hat kaliforniai megbetegedésre hivatkozva a szükségállapotot. Mexikó úgy reagált, hogy bezárta iskoláit, egyetemeit, nyilvános rendezvényeket tiltottak be, és még a vasárnapi szentmiséket is lemondták.
Eközben világszerte további megbetegedésekről számoltak be, 13 eset Kanadában, 13 eset (egész) Európában, 2 Izraelben, 3 Új-Zélandon, így az összes meg-betegedések száma – beleértve Mexikót és az USA-t is, – 148-ra emelkedett. (Ápr. 29.-i adatok. Ld. WHO) (2) Az érintettek legtöbbjénél egy egyszerű influenza lefolyásáról beszélhetünk, a Németországban regisztrált 3 esetből csütörtökön (ápr.29) csak egy volt kórházi felügyelet alatt, azért, hogy a vírus ne tudjon továbbterjedni.
folyt:
Terjed a félelem
A média és politika, miután az első esetekről tudósítottak, akcióba léptek. A kérdés, hogy csakugyan – esetleg halálos – veszélyt jelenthet-e a megváltozott vírus. Tegnap a WHO az 1-től 6-ig terjedő riasztási skálán a risztást 4-ről ötre emelte. Ugyanebben az időben a kaliforniai kormányzó – csak 1 nap hatályban lévés után – befejezettnek nyilvánította a szükségállapotot, jóllehet a WHO tegnap óta egy első halálos esetről (USA) is beszámol a 91 laboratóriumban kimutatott eset közül. Az elhunyt egy mexikói gyermek volt, akit kezelésre egy amerikai kórházba vittek.
Míg a WHO 4-es riasztása értelmében (epidémia) a fertőzés helyileg korlátozott, feltétele az emberről emberre terjedés, az ötös riasztás pandémia rizikót jelent, jóval nagyobb terjedési és fertőzési lehetőséggel. Ez arra vezethető vissza, hogy a vírus egyre jobban „hozzáigazodik” az emberhez. A következő, a hatos, utolsó riasztási fokozat a pandémia kezdetét jelentené, ami az egész lakosság számára emberről emberre terjedő járványt jelenthet. (3)
A H1N1 vírus, egyike a sertéseknél előforduló A típusú influenza alváltozatának, mely már régóta ismert, és sertésállományokban rendszeresen fellép. A kórokozó a nevét (Porzine Influenza) akkor kapta, amikor 1930-ban először sikerült egy sertésben izolálni. A H1N1könnyen terjed, igen magas a megbetegedési rátája, de igen csekély a halálozási rátája. Ezért Németországban a sertésinfluenza nem jelentésköteles, és nincs oltási kötelezettség sem. Professzor Waldmann, a Hannoveri egyetemi klinika munkatársa arról számol be, hogy a megbetegedett állatokat lázcsillapító hatású készítményekkel kezelik. Abban az esetben, ha a vírusos fertőzésnél baktériumi átfedést is megállapítanak, a sertéstelepeken antibiotikumot is alkalmaznak. Az állatállomány számára ez a fajta megbetegedés nem jelent különösebb veszélyt, az állatok a megbetegedés után is alkalmasak tenyészetre, illetve fogyaszthatók is.
A mostani H1N1 vírusban nem az az új, hogy emberekre lehet veszélyes, (humánpatogén), hanem hogy egy olyan variáns alakult ki, amelyik emberről emberre képes terjedni. Eközben a vírus az átadás közben új genetikai változásokon megy át. Az amerikai NCBI (National Center for Biotechnology Information) több esetet vizsgált meg, és közzétette a genetikai faj(fajta)azonosítás utáni eredményeket. (4) Ebből kitűnik, hogy mennyire helytelen a sertésinfluenza kifejezés. Az izolált vírus-törzsek nem a sertésinfluenza kórokozói, hanem csak részben rendelkeznek annak génszegmenseivel, melyek esetleg a sertéstől eredhetnek. Tudományosan korrekt kifejezéssel élve újonnan kialakult (létrejött) altípusokról van szó.
A vírus eredete továbbra is homályos
Az USA-ban fellépő fertőzések esettanulmányai sokkal kevésbé drámaiabbak, mint amennyire azt a felvezetés alapján hinni lehetne. Még ahol a családok együtt élnek is, ott is csak egyes személyek betegedtek meg. (5) A CDC közleménye szerint is csak két esetben mutatható ki a betegség átvitele. De nincs szó fertőzés továbbadásról a texasi és az újabb kaliforniai esetek között. Ugyancsak nem volt kapcsolatuk Mexikóval az első USA-beli betegeknek.
A vírus eredete a jelenlegi információk alapján nem mutatható ki. Az eddig ismert megbetegedettek egyikének sem volt kontaktusa sertésekkel.
Nincs válasz a kérdésre, miért olyan személyeknél volt súlyos a betegség lefolyása, akik nem tartoznak a szokásos rizikócsoportokhoz. Az egyik elmélet szerint a vírus fellépésekor jóval nagyobb volt annak morbiditása és letalitása. Az emberről emberre történő átvitel során a vírus DNS-e megváltozik, olyan szekvenciák épülnek bele, amelyeket az ember szervezete ismer és saját immunrendszere kezelni tud. Így a további terjedés során lecsökken annak letalitása, de növekszik azon képessége, hogy továbbterjedjen.
Egy biztos, a szokásos influenzaoltás, amely a H1N1 egyik módosulata ellen immunizál állítólag, az új vírus esetében nem segít. Így például a San Diego-i megbetegedettek egyike, egy 54 éves férfi be volt oltva influenza ellen. (5)
http://www.hintergrund.de/20090430396/globales/umwelt/pandemie-phase-5-ein-ma%C3%9Flos-%C3%BCbersch%C3%A4tztes-virus.html
Tamif*, a pandémia elleni csodaszer
Még április 27.én, amikor a WHO a harmadik pandémia-fokozatot kihirdette, a német Egészségügyi Minisztérium szóvivője úgy nyilatkozott, hogy elegendő Tamif* oltóanyagkészlettel rendelkeznek.
A német tartományok általában a lakosság 20 %-ának elegendő oltóanyagot raktároznak.
A Tamifl* nevű csodaszerbe vetett hit továbbra is töretlen. Az anyagot 2006-ban tárolták be, amikor is néhány, a Balti-tenger partján, az egyik virológiai kutatóintézet közelében elpusztult hattyúról azt állapították meg, hogy pusztulásukat a H5N1, egy ún. madárinfluenza okozta. A gyógyszert a Gilead Sciences fejlesztette ki (egyik fő részvényese Rumsfeld volt US-hadügyminiszter), a svájci Roche gyártja, és milliárdos árbevételük van. (6)
De az Oseltamivir hatóanyagnak nem csak egy csomó kellemetlen mellékhatása van, mint rosszullét, hányás, gyomorfájás, sőt neuropszichikai megbetegedések. Japánban halt is már meg egy fiú a gyógyszer következtében. De sokkal lényegesebb, hogy a H5N1 vírustörzsek rezisztenssé váltak a Tamifl* ellen. Ezt a „Nature” szakfolyóirat már 2005-ben közzétett tanulmányában is megállapítja. (7)
T. Jefferson vizsgálata igazolja, hogy a neuraminidáz-gátlók alapvetően képtelenek a vírusfertőzés megakadályozására, csupán csak annak lefolyását enyhíthetik. Az átvitel csökkenését az okozhatja, hogy a víruskiválás csökken az orron keresztül. Ezt azonban más módszerekkel is el lehet érni. A tudósok arra a következtetésre jutnak, hogy neuraminidáz-gátlók egy pandémiában nem hatásosak az elterjedés megakadályozására.
Kritikusan tekinti Dr. Becker-Bröser, német orvos és farmakológus is a Tamifl*ba, mint a sertésinfluenza elleni csodaszerbe vetett vakhitet. Politikailag ugyan érthető a Tamifl* készletezése, a politikusok az embereknek a biztonság érzését akarják adni. Tudományosan azonban a Tamifl*nak a járvány terjedésére gyakorolt hatása nem igazolható. Dr. Becker-Bröser is úgy látja, hogy a Tamifl* legjobb esetben is csak lerövidítheti 1-2 nappal a betegség lefolyását. Megakadályozni azt nem tudja.
Kényszerintézkedések
Miközben a mexikói peso romlik a dollárhoz képest, emelkedik a Roche gyógyszeróriás részvényeinek értéke. Világszerte rendelik a Tamifl*-t, csak az USA 12 millió adagot akar polgárai számára készleten tartani. A kormány több, mint 1 milliárd dollárt akar a sertésinfluenza leküzdésére fordítani.
Már felmerülnek az igények az oltóanyag iránt, a gyógyszeripar új milliárdos üzletet szimatol az állítólagos sertésinfluenza-pandémiából, amelyben eddig világszerte 150-en betegedtek meg. De oltóanyag eddig nem áll rendelkezésre. Mégis, Klaus Theo Schröder, a német Egészségügyi Minisztérium államtitkára április 20-án a TV-ben már az egész német lakosság kényszeroltásáról beszél: „Kétszer leoltunk mindenkit, és kész. És ha ez nem megy önkéntes alapon, akkor jogi eszközök is elképzelhetők.” Beda Stadler, a Berni Egyetem Immunológiai Intézetének igazgatója pedig dicshimnuszokat zeng ugyanabban az adásban a Tamifl*ról. (9)
Miközben a sok kérdőjel mellett egy biztos: A vírus legyengül morbiditásában – a megbetegedés egyre inkább fog hasonlítani egy normális influenzához.
Sok a homály tehát az új járvány (vagy új hisztéria) körül.
El kell hogy gondolkodtasson azonban bennünket, hogy a Tamiflu egyik gyártója. a Chugai Pharmaceutical Co., Ltd 2008-ban a részvényesei számára kiadott tájékoztatójában arról ír, hogy 2009-ben a Tamiflu forgalmát 531 %-kal növelni fogják. (10) Te jó ég! Ezek tudtak valamit előre? Látnoki képességgel rendelkeznek? Vagy csupán arról van szó, hogy a gyógyszeripar mozgatja a WHO-t? Netán megrendelésre született a madárinfluenza után most a sertésinfluenza is?
Regine Naeckel